Miért nem valósulnak meg a legjobb ötleteid?


Némelyik azért, mert nem tudod, mit kéne tenned. Mások azért, mert nem látod, hogyan tudnád megvalósítani őket. De van egy ok, ami ott bújik meg a háttérben és amit leküzdve az első két probléma is könnyedés leküzdhető lenne. A halogatás. Lássuk, hogyan szabadulj meg tőle!

Miért is nem valósítunk meg bizonyos ötleteket?

Biztos veled is sokszor előfordul, hogy telis-tele vagy ötletekkel, jegyzetekkel, hogy mit kellene csinálni, olvasol motivációs cikkeket, könyveket, esetleg elmész motiváló előadásokra is, aztán valahogy nem lesz a megvalósításból semmi. Felírtad az ötleteidet és ott maradtak a papíron. Lehet, hogy még egy kis lelkiismeretfurdalásod is van, hogy nem vitted véghez és talán évekig nosztalgiával vegyes rossz szájízzel gondolsz vissza arra, milyen jó kis terv volt, mégsem tettél semmit.

Miért halogatunk? Miért nem valósulnak meg jobbnál jobb ötleteink?

Gyakran azért, mert felnagyítod a célt és lekicsinyled saját magad.
„Ez akkora cél, hogy úgysem érhetem el.” – mondod magadnak. Például, ha szeretnéd lefutni a maratont, de még sosem futottál eddig, azt mondhatod magadnak, „ó, az hatalmas cél, de én sosem voltam jó tornából, mindig utáltam futni, nem fogom tudni teljesíteni a távot”. Felmerült az ötlet és azon nyomban le is beszélted magad róla. Ismerős?

Ugyanez megtörténhet veled vállalkozóként. Rengeteg jó ötleted van, például szeretnél elindítani egy magazint, hogy ismertebbé tedd a vállalkozásodat, bevezetnél egy előfizetéses rendszert kijönnél egy új termékkel, elindulnál egy új termék bevezetési kampányával, de túl nagynak tűnik a feladat, ezért inkább még vársz vele.

De mire is vársz ilyenkor?

Velem is előfordult már, hogy halogattam egy-egy új nagy projekt elindítását, mert túl nagy falatnak, túlságosan nehéznek vagy időigényesnek tűnt vagy éppen úgy éreztem, jobb lenne, ha előbb befejezném az előzőt, mielőtt belefogok az újba.

Azóta rájöttem, hogy a gyors megvalósítás és az újítás viszi előrébb a vállalkozást.

Ha mindig lekorlátozod magad és nem csapsz bele új dolgokba akkor, amikor ihletett, lendületes és lelkes vagy, később már nem is biztos, hogy annyira lesz kedved megvalósítani azt, ami korábban remek ötletnek tűnt.

Mit tegyél halogatás helyett?

1. Tedd meg az első lépést!

Az első lépés elkötelez a cél mellett és máris úgy érzed, tettél valamit.

Mi lehet első lépés?
– Lefoglalni a projektedhez tartozó domain nevet,
– nyitni egy üres dokumentumot, amibe a kapcsolódó ötleteket gyűjtöd,
– elkészíteni egy elmetérképet, amire felrajzolod az ötleted részeit,
– elindítani egy blogot és megírni a legelső blogbejegyzést,
– kiküldeni egy hírlevelet vagy írni egy Facebook posztot a témáról,
– elkezdeni gyűjtögetni a kapcsolódó linkeket, utánaolvasni a témának és jegyzetelni.

Ha úgy érzed, hiányzik a szükséges tudásod, első lépésként elkezdhetsz információt gyűjteni. Ha úgy látod, lehetetlen elérni azt, amit szeretnél, az első lépésed lehet az, hogy beszélsz olyanokkal, akik már elérték azt, amit te is szeretnél elérni. Vagy kereshetsz interjúkat, életrajzi írásokat, amik velük készültek, meghallgathatod az előadásaikat. Bármilyen témát is választottál magadnak, mindig vannak olyanok, akik már csináltak hasonlót, az ő helyzetükkel, megoldásaikkal való megismerkedés sokat segíthet abban, hogy az akadályok helyett a lehetőségeket kezdd el látni.

Amikor célokat tűzünk ki vagy csak szimplán álmodozunk a jövőről, képekben gondolkodunk. Minél mélyebbre ásod magad a képekben, minél inkább el tudod képszerűen is képzelni azt, amire vágysz, annál közelebb kerülsz a megoldáshoz, mert valósabbá válik.

Egy tipp: ha információt gyűjtesz, mielőtt belevágnál valamibe, jelölj ki egy időszakot erre és legyen egy végdátum, amikor az információgyűjtés végetér és elkezdesz cselekedni! Ha nincs határidő, akkor belekerülhetsz abba az ördögi körbe, hogy csak olvasgatsz, álmodozol, hátha ez meghozza a cselekvési kedvet, közben telik az idő, már mindent tudsz (talán túl sokat is), de még nem cselekedtél.

2. Gondolkodj kis lépésekben!

Amikor egy nagy kampány előkészítésén dolgozom, gyakran 9-10 hónappal előre kell gondolkodnom (például egy október végi nagy rendezvényre általában már januárban elkezdünk készülni). Egy nagy feladatot csak kis lépésenként lehet megvalósítani. Neked is jó, ha van egy terved, mert így nem kell kapkodnod, nincs rohanás az utolsó pillanatban, sem elfelejtett kis részletek.

Ha pl. szeretnél egy könyvet megírni és minden nap megírsz 1 oldalt, 1 év alatt lesz 365 oldalad. Gyakran az ember arra vár, hátha adódik majd 2 hét egyben, amikor csak a “nagy projektjére” fókuszálhat, ez a 2 hét azonban sosem jön el. Jobb belevágni most és kis lépésenként elindulni, mint várni arra a 2 hétre, amikor talán majd ugorhatsz egy nagyot.

3. Köteleződj el!

Amikor szeretnék elindítani egy új tréninget vagy szervezni egy új rendezvényt, sosem tartom magamban a terveimet, hanem mihamarabb közzéteszem, mire készülök. Ha ugyanis magamban tartanám és tökéletesítgetném, titokban készítgetném a weboldalát, szervezném a részleteit, sokkal lassabban haladnék és lenne lehetőségem arra is, hogy húzzam még kicsit az időt. Ha viszont kiküldök róla egy hírlevelet, kiteszek egy Facebook posztot vagy egy eseményt, akkor elköteleztem magam mellette, megígértem a követőimnek és “az ígéret szép szó” 🙂

Ráadásul mindez a marketingednek is jót tesz, hiszen egy jó termékbevezetési kampány pont azzal kezdődik, hogy először csak egy kicsit árulsz el a piacodnak arról, mi készülődik és menet közben beavatod őket a készülés részleteibe is.

4. Nem fog rögtön tökéletesen menni

Sokszor azért halogatunk, mert szeretnénk már elsőre tökéletesen csinálni. Elárulom: bármennyit készülhetsz, tanulhatsz, gyakorolhatsz, ez nem fog menni. A legtöbb hiba ugyanis mindig menet közben jön elő.

Az utóbbi időben láttam, hogy többen nyitottatok Facebook csoportot, megfogadva a tanácsomat. Néhányan meg is hívtak a csoportjukba. Ez nagyon jó! Azzal, hogy elindítottad a csoportot, már meg is tetted az első lépést. Sokan nem indítják el, mert nagy dolognak tűnik, de valójában csak néhány perc az egész. Persze talán elsőre nem fognak sokan csatlakozni és nem reagálnak sokan, de ha csinálod, belejössz majd (itt találsz ötleteket az elinduláshoz)

A tökéletességre való törekvés hátterében ott van az is, hogy azon rágódsz, mit fognak mások gondolni rólad. Néha addig gondolkodik ezen az ember, amíg meggyőzi magát, hogy miért ne vágjon bele. Biztosan lesznek, akiknek nem tetszik majd, lesznek, akik kritizálnak és trollokkal is fogsz találkozni, de csak azt lehet kritizálni, aki csinál is valamit 🙂

5. Amikor a halogatást kudarcnak érzed

Gyakori eset, hogy valaki elkezd blogot írni, lelkes. Aztán kimarad először 1-2 nap, majd 1-2 hét. Elkezdődik a halogatás és eljut az illető egy olyan pontra, amikor azt mondja „Á, béna ez az egész blog, nekem nem is sikerülhet”. Elkezdi lebeszélni magát róla és úgy sikertelennek érezni magát. Pedig nem a blog lett sikertelen, hanem a halogatással volt a probléma.

Sajnos ilyenek vagyunk, hogy amit halogatunk, azzal kapcsolatban hajlamosak vagyunk azt érezni, hogy nem voltunk sikeresek benne, pedig még hozzá sem nyúltunk igazán.

És tudod mi a legrosszabb, amikor egy ilyen elkezdett, de félbehagyott ötletedet valaki más megcsinálja. Olyankor vered a fejed a falba, miért nem folytattad tovább. No, ezért érdemes nem feladni. Kimaradt 1-2 hét? Semmi gond! Folytatod, ahol abbahagytad. Apránként újra beizzítod. Egy inaktív hírlevél listát vagy rég nem használt Facebook oldalt is fel lehet éleszteni. Írhatsz egy posztot arról, hogy visszatértél és újra itt vagy!

Mit lehet tenni akkor, ha időközben valaki megvalósította az ötletedet? Megértem, ez nagyon el tudja venni a kedved, de nyugi, van megoldás: Mondhatod azt, hogy te is újra belevágsz csak jobban. Nem gond, ha már valaki megelőzött, ez nem annak a jele, hogy esélyed sincs, épp ellenkezőleg: annak a jele, hogy van potenciál a témában, érdemes foglalkozni vele. Még tanulhatsz is abból, amit a másik csinál.

Egyszer például úgy jártam, hogy évekig dédelgettem egy könyv ötletét, mire az egyik kiadó kiadott egy pont ugyanolyan témájú könyvet egy ismert külföldi szerzőtől. Először mérges voltam magamra, amiért nem léptem korábban, de aztán rájöttem, azzal, hogy megjelent ez a könyv, az olvasók nyitottá váltak a témára és szívesen tudnának meg még többet a témában. Hiszen egy új piaci rés megjelenése egyben új piaci igényeket is jelent! Azóta számtalan tréninget tartottam a témában, rendezvényeket szerveztem és beigazolódott, hogy nem félni kell a konkurenciától, hanem építhetjük a piacot együtt is.

No, mi lesz? Tovább halogatsz vagy inkább belevágsz?

Leave A Response

* Denotes Required Field