Mi van a vásárlód agyában? 10 módszer, amivel megtudhatod:


A piacon nem az nyer, aki a legnagyobb árengedményt adja, sem az, aki a legtöbbet költi marketingre, hanem az, aki a legjobban ismeri a vevőit. Hogyan tudhatnál meg róluk többet? Íme néhány módszer:

1. Google Kulcsszótervező Eszköz

Rákereshetsz benne, milyen szavakra hányan keresnek.

A Kulcsszótervező Eszközt közel 10 éve használom arra, hogy megtudjam 1-1 keresőkifejezésre hányan keresnek a Google-ben. De nem csak ezt tudhatod meg belőle, hanem ahhoz is ötleteket kaphatsz, milyen hasonló kifejezések, szinonímák vannak még, amikre keresnek az emberek és, hogy azokra mennyi keresés van. Ez segíthet ötleteket adni arra, miről írj a blogodban, segít jobban megismerni a piacodat és az olvasók gondolkodásmódját (sokszor nem is gondolná az ember, mennyire másként gondolkodnak a laikusok a témájában, mint ő maga, milyen módon használnak egyes kifejezéseket a keresőben, amiket te egészen másként írnál be).

A Kulcsszótervező Eszköz használatához be kell regisztrálnod a Google Adwordsbe (ne ijedj meg, nem kell elkezdened hirdetni, csak egy regisztrációt kell létrehoznod, majd ezt követően a kulcsszótervező oldalára lépned, ahol ezt a képernyőt láthatod:

Itt válaszd a legfelső opciót és a “Saját termék vagy szolgáltatás” mezőben add meg azt a kulcsszót vagy kulcsszókapcsolatot, amire szeretnél keresni, majd klikk az “Ötletek szerzése” gombra! Ezután jelenik meg ez az oldal, ahol megnézheted milyen mértékű keresés van az adott szóra és milyen kapcsolódó kifejezésekre keresnek még:

2. Google Trends

Melyik szónak, kifejezésnek hogyan alakulnak a keresési trendjei egy-egy éven belül és több év távlatában?

Mire kerestek a legtöbben?
Mit nem tudtak az emberek?
A Google Trends a legjobb eszköz arra, hogy megismerd, mire keresnek az emberek, de ami még fontosabb: HOGYAN keresnek.
Az oldalon találsz toplistákat a leginkább keresett kifejezésekkel, megnézheted, hogy a te területeden milyen témák érdeklik leginkább az embereket (ezt felül a “Témakörök felfedezése” mező használatával tudod megnézni) és az év melyik időszakában nagyobb a témád iránti érdeklődés.

3. Kérdezd meg a vásárlóidat!

Már az első vásárlóidtól is megkérdezheted, miért döntöttek melletted, mivel elégedettek, min szeretnének változtatni – sok hasznos ötletet szerezhetsz ebből.

Mikor kérdezz a vásárlóidtól?

– Amikor megérkezett az első vevőd: kérdezd meg tőle, miért vásárolt!
– Amikoer valaki feliratkozott: kérdezd meg, miben segíthetsz neki!
– Ha új terméket szeretnél bevezetni.
– Ha rendezvényt szerveztél és szeretnéd jobbá tenni.
– Bármikor, amikor többet szeretnél megtudni arról, miben segíthetsz az olvasóidnak.

Hogyan kérdezz úgy, hogy választ is kapj?

1. A legjobb egyetlen rövid kérdés rögtön a megrendelés utáni köszönőoldalon.
2. A Booking.com megoldása is nagyon jó erre: nem egy kérdőívet küldenek ki és megkérnek, hogy töltsd ki (a többség ezt nem teszi meg, mert sokáig tart), hanem rögtön a hírlevélben felteszik az első kérdést, amiben csak egy csillagra kattintva kell osztályoznod a szállodát és miután a csillagra kattintottál, jutsz át a következő oldalra, ahol még néhány kérdés vár rád.
3. Váltogasd a kifejtős és a kattintós kérdéseket az űrlapon, így nem unják el a válaszadást! Ugyanezért hasznos a folyamatjelző is.
4. Ha rendezvényt szervezel, ott helyben járj körbe egy videókamerával és vegyél fel vevővéleményeket.
5. Vásárlás után biztasd az ügyfeleket, küldj nekik egy emailt, amiben véleményt kérsz tőlük.
6. Tegyél fel 1-2 válaszos rövid, tesztszerű kérdéseket, erre könnyebben választ kaphatsz.
7. Szervezz nyílt napot, kérdezős napot 1-1 terméked vásárlóinak, ahol kötetlenül mondhatják el, mi érdekli őket, mit nem értenek, mire lenne szükségük.
8. Szervezz a régi törzsvásárlókból fókuszcsoportot, akiknek bemutathatsz egy-egy új terméket, kikérheted a véleményüket egy-egy újítással kapcsolatban.
Gyűjtsd a visszajelzéseket, az adatokat kezdettől fogva!
Ez az, amivel a legtöbbet tanulhatod a célcsoportodról
és amivel megelőzheted a versenytársaidat is.

4. Kérdezd meg az olvasóidat!

Mit szeretned a piacodban és mit nem? Mi a legfontosabb nekik a szállításnál? Milyen módon szeretnek fizetni? Milyen témákra kíváncsiak?

TIPP: Ne csak online kérdezz! Keresd a lehetőségeket, hogy személyesen is találkozz a célcsoportoddal! Menj el néha kiállításokra, vásárokra, szervezz ingyenes előadásokat, rengeteg információt megtudhatsz úgy, ha itt megfigyeled őket, felteszed nekik ugyanazt a néhány kérdést.

5. Google Instant

Amikor a Google keresőbe elkezdesz beírni egy kulcsszót, a Google automatikusan felajánl néhány választási lehetőséget. Sokan aztán ezek közül választanak és ez nagyon izgalmas piackutatásra ad lehetőséget:
– Milyen kifejezéseket ajánl fel a Google a legfontosabb keresőkifejezéseidre keresve?
– Ezekre rákattintva milyen oldalakat találsz a találati listán?

(TIPP: Érdemes előtte törölni a cookie-kat a böngésződből és kilépni a Google-ból is (Gmail, Youtube stb.), mert a korábbi keresési előzményeid befolyásolhatják, mit mutat az Instant)

6. Facebook hirdetés

Mekkora a célcsoportod? Vajon eléred-e őket a Facebookon? Ha a Facebookon elkezdesz egy hirdetést feladni (ehhez mindenképpen rendelkezned kell Facebook Oldallal) és beállítod a hirdetéssorozat demográfiai és érdeklődési adatait, jobb oldalon kiírja, mekkora az adott célcsoport.

De praktikus eszköz a Facebook Audience Insights is, amiből megtudhatod milyen oldalakat követ az a célcsoport, akit szeretnél elérni (vagy az oldalad rajongói), milyen településeken élnek, milyen életkorúak, milyen eszközről használják inkább a Facebookot.

7. Felhasználói viselkedés

Ültess le egy ismerőst a számítógép elé és kérd meg, hogy keressen a témádban! (pl. “téli cipőt akarsz venni a kislányodnak – kezdj el keresni a neten”) és képernyőrögzítő szoftverrel (pl. Camstudio) rögzítsd, mit csinálnak. Aztán nézd végig a felvételt és elemezd! Megtudhatod belőle pl. melyik konkurenseddel találkoznak a keresőben, milyen oldalakon néznek szét, mennyi ideig nézik 1-1 konkurens oldalát stb.

8. Kérdezős nap

Tarts kérdezős napokat, amikor az olvasók bármit kérdezhetnek tőled egy adott témában! Sokat megtudhatsz így arról, mit nem tudnak még, milyen szavakat használnak, mi érdekli őket – nem csak a piacot ismered meg jobban, de egy évre elegendő témád lesz, amiről írhatsz.

Ilyen kérdezős alkalmakat tarthatsz élő videóként is (pl. a Facebook Live-al), amikor mondjuk 1 órán keresztül válaszolsz a kommentelők kérdéseire (ezt meghirdetheted hírlevélben is, sőt felajánlhatod, hogy aki nem tud jönni, az felteheti előre a kérdéseit, így biztosan lesz megválaszolnivalód az élő adás során, amíg a nézőknek is megjön a bátorsága)

9. Kérdezd meg a feliratkozóidat!

Feliratkozás után 1-2 héttel minden új hírlevél-feliratkozódnak küldhetsz egy levelet néhány kérdéssel: miért iratkozott fel, mire kíváncsi, miben segíthetsz neki! Rengeteg érdekes dolgot fogsz így megtudni arról, hogyan működik az érdeklődőszerzésed, tényleg azokat találod-e meg, akikből aztán vevőid válnak, mire van szüksége az olvasóidnak stb.

TIPP: Amikor kutatsz, minden adatot gondosan jegyezz fel, gyűjts ki egy Excel táblázatba, így objektívebben tudod összehasonlítani az adatokat.

10. A Lego stratégia

2 évvel ezelőtt a Lego kihozott egy limitált Minecraft kollekciót.
Ezek kis csomagos, gyűjtői példányok voltak közepes áron, amiket csak a Lego boltokban értékesítettek. Még akkor beszélgettünk az egyik kereskedővel aki elmesélte, hogy ez csak rövid ideig kapható, néhány darabot kaptak csak belőle és ha kell vigyük el gyorsan, mert elfogy.

Ezután nem sokkal jött ki a nagydobozos, széles körben kapható Minecraft legó.

Mire kellett akkor a limitált széria?

Piackutatásnak.

Ezzel mérték meg, hogy a rajongók, akik járnak a Lego boltokba, milyen arányban vesznek Minecraft legót, milyen a fogadtatása, mik a visszajelzések.
De nem úgy nézték meg, mint a legtöbb cég, hogy végigkérdezik a piacot, kell-e nekik majd az új termék.
Sem úgy, hogy fókuszcsoportos kutatást csinálnak a termék áráról, tulajdonságairól.
Ehelyett legyártottak egy kisebb szériát, eladták és a visszajelzésekből tájékozódtak.

Nem egy csomó pénzt költöttek el piackutatásra, hanem még kerestek is rajta, hogy felmérték a piacot. Ügyes, nem?

Leave A Response

* Denotes Required Field