Lássuk mindent sötéten?





Elhatároztam, hogy nem írok a válságról, aztán Legó Béla kapcsán mégiscsak megfogalmaztam a véleményemet a dologgal kapcsolatban, most pedig kénytelen leszek újfent foglalkozni a témával. Ma délelőtt ugyanis volt szerencsém belenézni a gazdasági csúcsba és ahogy hallgattam a véleményeket a kis- és középvállalkozók helyzetéről és nehézségeiről megfogalmazódott bennem, hogy vajon nem az-e ennek a fene nagy válságmizériának a fő oka, hogy eleve sötéten látunk mindent?

Anno az egyetemen sokat hallottam a különféle pszichés betegségek hátteréről és a pszichoszomatikáról is. Ha az ember elkezd azon gondolkodni, hogy “talán depressziós vagyok” akkor elkezdi magán felismerni a tüneteket és végül már annyit foglalkozik vele, hogy aztán valóban depressziós lesz.

Ha az ember elkezdi magát betegnek érezni, és folyton azzal foglalkozik, hogy most ez és ez a tünete miért van, akkor idővel tényleg elkezd valódi tüneteket produkálni és tényleg beteg lesz.

Így van ez valahogy a Válsággal is. De nem akarok belemenni a makroökonómia és a politika világába, inkább azt szeretném kihangsúlyozni, hogy ha te is feketén látod a jövőt, ha csak a problémákat sorolod és a nehézségeket, amikkel szembe kell nézned kismamaként, anyaként, alkalmazottként, családosként, vagy pedig vállalkozóként, akkor bizony számodra is valósággá és kézzelfoghatóvá válik a Válság.

És nem azt mondom, hogy ne foglalkozzunk a problémákkal, sőt. Az emberi agy úgy van kitalálva, hogy imádjuk a problémákat, szeretünk problémákkal foglalkozni, keresni rájuk a megoldást és megoldani őket. Az internetes keresés hatalmas sikere abban rejlik, hogy az ember csak beírja a problémáját, a kérdést, amire választ keres és máris zúdul felé az információözön. A problémákról tehát kell tudni és keresni kell rájuk a megoldást, de mindeközben nélkülöznöd kell a sötét látásmódot:
nem szabad arról győzködnöd magad, hogy te ezt sosem fogod megoldani, mert az egész világ összeesküdött ellened,

  • nem szabad a körülményeket vagy a képességeidet hibáztatnod,
  • nem szabad arra fognod, hogy nincsenek olyan lehetőségeid, mint másoknak,
  • nem szabad a környezetedet okolni, ami mindig visszahúz

Ahhoz, hogy kikeveredj a saját válságodból, sokkal inkább arra van szükség, hogy meglásd magad körül a rengeteg lehetőséget (mert vannak) és kitartóan dolgozz rajta, hogy megragadhasd őket. Szép dolog, ha az állambácsi vagy az EU vagy akárki más támogatja a vállalkozásfejlesztést, de nem hiszek benne, hogy a sültgalambok csak úgy az ember szájába repkednek. Én bizony abban hiszek, hogy az ember keményen dolgozik, ésszerű, átgondolt rendszert épít fel a vállalkozása köré és ezáltal halad előre.

Nincs ebben semmi trükk, egész egyszerűen arról van szó, hogy a vállalkozás-irányítás is egy külön tudományág (mondhatni: művészet :)), amit tanulni kell. Ha nem tanulsz, fejlődsz és használod a megszerzett tudásodat, hanem hagyod magad sodródni az árral, akkor egy ilyen válságmizéria bizony kellemetlenül érint. Nagyon örülök annak, hogy a környezetemben nem tudok olyan vállalkozót, aki azt mondta volna, hogy neki ez bizony most gondot okoz, hanem mindenki pozitívan nézett szembe a jövővel. Valószínűleg azért, mert ők is bíznak abban, hogy amit csinálnak, az biztos alapokon áll.

És itt egy másik titok: vedd magad körül hasonló gondolkodású emberekkel, és akkor nem lesz, aki lebeszéljen, visszahúzzon, negatív gondolatokkal árasszon el 😉

És Te hogy csinálod? Keresed az utakat vagy már feladtad?





15 Comments

  • Piros

    Reply Reply 2008. november 16. vasárnap

    Gabella!
    Látod! Ilyen könnyű lecserélni a kollégáidat, ahogy írtad! 🙂

  • Gabella

    Reply Reply 2008. november 15. szombat

    Sziasztok! Ez jó ötlet, hogy pozitívan gondolkozó emberekkel kell magunkat körülvenni, de azért nem olyan egyszerű ez! Ok, a neten ilyenek társaságát keresem, de a családomat, szomszédaimat, kollégáimat nem cserélgethetem kedvemre… És ők azért sok negatívat árasztanak rám… 🙁

    De! Mivel a hülye válság miatt végülis csökkenni fognak a bevételeink (lásd közalkalmazotti fizetés), méginkább foglalkoztat az online vállalkozósdi!

    Csak nincs aki diszkréten rugdos, hogy csináljam! 😀

  • Piros

    Reply Reply 2008. november 15. szombat

    Szerintem a legfontosabb dolog a pozitív életszemlélet elsajátítása.
    Én alapvetően egy pozitív gondolkodású ember vagyok, igyekszem mindenben és mindenkiben a jót észrevenni. Talán ez lehet az oka, hogy sokan bármennyire is iszonyúan feketére festik a jövőt, én mégis úgy érzem, hogy ilyen helyzetekben és körülmények között is vannak lehetőségek, amiket most még inkább ki kell használni jobban, mint bármikor.
    Válságok valóban mindig is voltak és lesznek is! Ez a mostani is előre borítékolható volt.
    Én egyetlen megoldást látok a jelenlegi helyzetre: Felnyitni az emberek szemét, fejleszteni a pénzügyi intelligenciájukat, megmutatni nekik, hogy mi is az a “többlábonállás”, mik azok a passzívjövedelmek, hogyan lehet még ilyen helyzetekből is pozitívan kijönni.
    Ági!
    A kérdésedre válaszolva: Úgy érzem, hogy egyre inkább jó úton járok. Köszönet érte!

  • Ági teljesen igazad van! Olyan emberekkel kell körülvenni magunkat akikkel egy nyelvet beszélünk.
    Drágáim! Nagyon örülök, hogy sokan döntöttünk úgy, hogy nem veszünk részt benne, mármint ebben a viágőrületben. Ha megengeditek ideteszem Nektek a cikket amit még okt. 22-én első mérgemben vetettem klaviatúrára.
    http://www.szabadcikk.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=68

    Erikának üzenem, hogy a keresés fázisát egyszer azért tudjad befejezni. Ha valahol elkezded, biztos nyomós érv volt, hogy az mellett döntöttél. Akkor viszont a máshová elkötelezettséggel félresöpröd az addigi eredményeidet. Nem kioktatni szeretnélek, csak veszélyesen ráismertem az én régebbi, keresős vívódásomra 🙂

    szeretettel
    WiPiroska

  • Kata

    Reply Reply 2008. november 14. péntek

    Még egy gondolat jutott eszembe a fentiekhez: őszintén remélem, hogy azok az emberek, akiket most mindenféle “mondvacsinált” okok miatt elbocsátanak, megtalálják a TÁMOGATÓ környezetet és a neten böngészve akár ezt az oldalt, akár a Rizsanelkul.hu-t, akar a gazdagnok.hu-t, és még sorolhatnám 🙂
    És ezzel elindulhatnak a saját lábra állás útján és saját céljaikért dolgozhatnak.
    Szép napot!
    Kata

  • Nagy Eszter

    Reply Reply 2008. november 14. péntek

    Gondolataim a válságról itt fogalmaztam meg:
    http://mlmhogyan.com/2008/10/valsag-es-a-vonzas-torvenye/

  • Chi*** Csapó Ida

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    Erikának annyit írnék, hogy főállás mellett másodállásban vállalkozást elkezdeni biztonságos, mert alacsonyak az adóterhek, a kötelezően kifizetnivalók.

    Azt nézd, hogy mennyiben megoldás az ötleted mások problémájára, mennyiben tudod te hozzá tenni a saját tapasztalataidat, tudásodat.
    Vállalkozási ismereteket, vállalkozás indítást ma már sok helyen tanítanak – ilyen lesz tudtommal a RizsaNélkül.hu is 🙂

    ida ***

  • Chi*** Csapó Ida

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    Nagy szellemek, ha találkoznak 🙂

    Ági,
    nem tudom, hogy mikor írtad pontosan a bejegyzésedet, mióta foglalkoztat a téma… engem néhány napja, és pont ma küldtem én is ki a magamét 🙂
    http://www.gazdagnok.hu/2008/11/12/mit-tegyek-ha-nem-tamogatnak-nok-a-boseg-utjan/

    Kingának teljesen igaza van, milyen válság van? Én elsősorban önismereti szempontból, lélektani oldalról igyekszem megközelíteni – a tőzsdén is van pánik hangulat, és régóta jól ismert ennek a “logikája”.

    Még azt tudom leírni, amit a tréningjeimen, a képzéseken tanítani szoktam, hogy kétféle ember van (bizonyos szempontból) és kétféle boldogság eredménnyel 🙂

    1. a külső kontrollos, akinek a mérce az, mi van kivül, és külvilágnak akar megfelelni – okolja az időjárást, aktuális kormányt, mindenki mást, mint magába nézne. Az érdekeltségi/érdeklődési körével van elfoglalva főleg, és nem a hatáskörével = ahol igazán hatni tud. Borítékolt a boldogtalansága – mert nem fog megfelelni másoknak, és a felelősség NEM vállalásával, a mások hibáztatásával, az örökös panaszkodásával tönkre teszi a saját, mig végül a környzete hangulatát is.

    2. a belső kontrollos ember, akinek mindegy milyen szél fuj, süt-e nap, ő teszi a dolgát, és tán hangzatos, de a hitével teremt. Ő a felelősségteljes ember, akinek alapelve: mindenki a saját sorsának a kovácsa. Borítékolt a boldogsága, ő elégedett, nyugodt (mégha időnként vannak is kétségei, kételyei – mert hamar visszatalál a középpontjába, mert neki sosem a külső világ a kontroll pont).

    Tévedés ne essék, vele is történnek rossz dolgok, érik negativitások, DE a DÖNTÉS, HOGY HOGYAN REAGÁLUNK, AZ A MIÉNK!!!

    Köszönöm a figyelmeteket, és ki-ki találja meg a támogató közegét, az ölelő madarát, legyen akár kisegér is! 😉

    Bőségben áldott hetet, jó hétvégét mindenkinek – ida ***

  • Kinga

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    Válságok mindig is voltak és lesznek. De most milyen válságról is beszélünk? Tőzsdei, gazdasági, pénzügyi, érzelmi, lelki? Teljesen mindegy a válságokban mindig vannak olyanok, akik rosszul jönnek ki belőle, de mindig vannak olyanok, akik pedig hasznot húznak belőle. A válságok mindig azokat érinti elsősorban, akik addig is gyenge lábakon álltak. Egyébként meg a világot az egyéni tenni akarás és többre vágyás viszi előre, legyen szó válságról vagy sem. Pont az olyan emberek, mint Ági, Rita és a többiek. Már pedig még az is folyamatosan többet akar, aki folyamatosan panaszkodik
    Erika csinálj piackutatást (ha jól emlékszem Ági itt is írt már erről), majd egy valami mellett tedd le a voksod és azon dolgozzál.

  • Erika

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    Kedves Rita! Köztisztviselő vagyok (még). De pár hónapja kezdtem el gondolkozni azon, hogy el kellene kezdeni valamit mellette, mert az állami szféra sem életbiztosítás mostanság, ahogy a hírekből esetleg hallhattátok. Szóval, ahogy fentebb írtam, én még a keresés fázisában vagyok, ezért is írtam ezirányú érzéseimről.
    Mindenesetre köszönöm a biztatást.
    üdv. Erika

  • Vidi Rita

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    Erika! Egyébként mivel foglalkozol? Mi a szakterületed?

  • Vidi Rita

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    Erika! az egy tévhit, hogy csökkenni fog a kereslet!
    Globálisan nem fog csökkenni, hanem az emberek VÁLOGATNI FOGNAK!

    Eddig is többet költöttek, mint amennyit lehetett volna (hitelek), és ez ezután sem fog változni, hidd el nekem!
    Éltem nagyon szegényen, de a fogyasztásom nem csökkent, arra meg tudok esküdni, sőt, jóval több volt, mint most, mikor már nem vagyok szegény:)

    Az emberek fejében nem tud senki rendet tenni, ezért minket, szolgáltatókat nem fog az a veszély fenyegetni, hogy csökken a kereslet. Ha csökken is, az is csak átmeneti, mert a kommunikáció hatására az önmaguk megszorítására törekszenek a fogyasztók, de írd fel magadnak: ERRE KÉPTELENEK!
    Max. 2 hónapig tud egy magyar ember spórolni, aztán bedől a “projekt”, és túlköltekezi magát.

    Bocsánat, nem akarok senkit bántani, de mint kereskedőnek és szolgáltatónak, tisztában kell lenned vele, hgoy ez így működik.
    Ha nem így működne, akkor minden világválságnál (volt egy jópár az elmúlt 100 évben) éhínség és anarchia söpört volna végig az elnyugatiasodott világon. Jelentem: nem söpört végig semmi.

    Minden válság után megsokszorozódik a költés. Viszont a válságban sem csökken jelentősen.
    Lehet, hogy a betervezett 100%-os éves növekedés helyett csak 50%-os lesz, de ilyenkor is csak azok járnak rosszul, akik csupán a túlélésre játszottak.

    Nyugalom, amíg én nem aggódom, addig nem kell aggódni 🙂

  • Erika

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    Mindaz igaz, amit itt leírsz. Erre a hozzáállásra kell mindenképp törekedni. De a megvalósítása azért nem olyan egyszerű, pláne, ha a gazdasági környezet tényleg nem támogató állapotban van.
    Az állami támogatások (pl. támogatott hitelek) pedig kezdő vagy működő mikro vállalkozásoknak sokszor nem érhető el, mert ügyes marketinggel itt is csak az előnyöket reklámozzák, de ahogy komolyan érdeklődni kezdesz és eljutsz a fedezet kérdéshez, akkor kiderül, hogy persze nem elég csak egy jó üzleti terv, azért mellette egy tehermentes lakást is be kellene vonnod. Sajnos csak üzleti tervre nem adnak hitelt sehol (legalábbis én eddig nem találtam még a válság előtt sem).

    A kérdésre válaszolva én keresem az utat, de a hullámvasút is megvan, azaz van, hogy nagyon elkeseredek, és majdnem feladom. Tudom bennem lehet a hiba (pl. önbizalomhiány), de a problémám ott szokott kezdődni, hogy ha van is egy ötletem, először lelkes vagyok, de ahogy el kezdek gondolkodni rajta sokszor ugyanolyan hamar le is lohadok. Két okból: 1) rögtön az jut eszembe, hogy és ez ki a fenének kellene, vagy ha lenne is érdeklődő akkor ki az aki ezért még fizetne is 2) ha mégis túljutok ezen valahogy és kezdek számolgatni, akkor kiderül, hogy az ebből jövő bevétel legfeljebb “zsebpénzre” jó, de igazi megélhetésre nem. Ha számottevő bevételt ill. profitot szeretnék, akkor többnyire többszáz vagy még több megrendelésre lenne szükség havonta. És ehhez mennyi mindent kell még tenni és mennyi időbe telik. Tehát a vége a dolognak az sokszor, hogy elvetem, mert hátha találok egy jobb lehetőséget.
    A kereslet körüli morfondírozásom a válság miatt felerősödött. Mert bár jó lenne nem tudomást venni a válságról, de szerintem butaság lenne nem számolni a következményekkel, azaz a jövedelmek csökkenésével és így a fogyazstás és kereslet csökkenésével, ami alól úgy tűnik nagyon kevés terület fogja tudni kihúzni magát.

    A válság és lehetőségek témában pedig a kérdésem, hogy meddig legyek válogatós a lehetőségekkel/ötletekkel? Itt van a dilemmán: ha belevágok a legelsőbe és közben jön egy jobb, akkor mit tegyek? Hagyjam az eddig megkezdettet (időt, energiát) és váltsak a másikra? Vagy ha egyszer elkezdtem, akkor mindegy milyen lesz a végeredmény csináljam végig, de megkockáztatva, hogy esetleg nem lesz mégsem profitábilis a dolog, viszont jól elment vele az idő?

  • Moni

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    Sziasztok!

    A magam álláspontját megfogalmaztam a blogomban. Mivel hosszabb, mint egy átlagos hozzászólás, nem szeretném húzni az időtöket. Akit érdekel, olvassa el:
    http://mamijolalszik.blog.hu/2008/10/26/elegem_van_a_gerjesztett_gazdasagi_valsagbol#more733306

    Jókedvet és örömet nektek!

    Móni

  • Csirimoja

    Reply Reply 2008. november 13. csütörtök

    … én csak annyit tennék hozzá, hogy az egész “válság” mesterségesen van gerjesztve a “nagyok által” – és természetesen minden úgy történik most is, ahogyan az ő érdekeik diktálják.
    De azért.. – Fityisz nekik, és remélem, hogy mi álljuk a sarat!

Leave A Response

* Denotes Required Field