Tweet
A napokban az egyik fórum hozzászólásai között merült fel egy gondolat, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni: azt írja több hozzászóló is, hogy ők szívesen tanulnának, de nekik nincsen ennyi pénzük, ha pedig nem a legjobbaktól tanulnak, akkor hogyan lesz vállalkozásuk? Utánajártam, vajon mennyit és hogyan kell tanulni ahhoz, hogy vállalkozó legyél.
Tökéletes?
Valójában ott szúrják el sokan ezt a dolgot, hogy tökéletesen meg akarnak tanulni mindent és csak utána belekezdeni. Ez nem egyetem, ahol először mindent megtanulsz, amit kell, aztán kapsz egy diplomát és csak utána lehetsz vállalkozó! A múlt héten a Sikerkonferencián volt szerencsém meghallgatni 4 olyan ember előadását, akik milliárdosok lettek az MLM üzletben, és mindegyikük elmondta, hogy az első sikerekig 3-5 év kemény munka telt el, rengeteget tanultak, minden könyvet megvettek, és ami a legfontosabb: emellett CSINÁLTÁK IS! Próbálkoztak, néha hibáztak, de tanultak belőle és továbbléptek, csinálták tovább a dolgukat. Néhányan céget is váltottak közben, tehát maguk mögött hagytak mindent. Számos sikeres vállalkozót ismerek, aki bizony néhányszor csődbe ment, mire sikerült felépítenie azt a céget, ami az igazi nagy sikereket meghozta számára.
Ha tehát vállalkozni szeretnél bármilyen formában, akkor nem érdemes azt várnod, hogy majd előbb megszerzel minden tudást és majd csak akkor vágsz bele, amikor tiszta a kép. Tanuld meg az alapokat, tájékozódj és máris kezdj el tapasztalatokat gyűjteni. Mert mire minden tudást megszerzel és begyűjtesz, addigra egy része el is avul. Ráadásul tudod mi a sok tudás felhalmozásának a nagy veszélye: a döntésképtelenség. Ott állsz, látod a sok információt és nem tudod eldönteni, merre menjél.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne tanulj, vagy csak a tapasztalataidból tanulj. Sőt, éppen ellenkezőleg: kezdj el tanulni, aztán valósítsd meg a tanultakat, aztán tanuld tovább azt, amire az adott pillanatban szükséged van, amiről úgy gondolod, ez kell a továbblépéshez.
A tanulás befektetés
A tanulást tekintsd befektetésnek: nincs még egy olyan terület vállalkozóként, ahol ki tudod venni a cégből a pénzt és magadra költeni úgy, hogy mindezt költségként még le is írhatod! A megszerzett tudás a tiéd, ha pedig még hasznosítod is, akkor a cégé.
A “tudás-piac” meglehetősen kiszélesedett. Egyik rendkívüli oktatás a másik után kínálja magát, ember legyen a talpán, aki választani tud. Látszólag mindegyik fontosnak tűnik, ezért kezdőként az ember áll és legszívesebben mindegyiket habzsolná magába csak éppen nem tudja mindet megvenni. A jó hír az, hogy nem is kell mindent megvenni!
Vedd meg az elsőt, tanulj belőle és kezdd el megvalósítani a tanultakat! Jómagam is úgy indultam, hogy összesen egy infotermék felére volt pénzem. De szerettem volna mielőbb pénzt látni ebből az egészből, ezért a második részlet kifizetése már nem okozott gondot, addigra kitermelte azt a weboldalam. Később láttam más termékeket, konferenciákat is, szerettem volna elmenni, de akkor még nem engedhettem meg magamnak. Azt viszont tudtam, hogy tanulni kell, így a pénzt nem éltük fel, hanem visszaforgattuk a vállalkozásba, hol a gépeket fejlesztettük, hol tanulásra költöttünk és az indulás után 1 évvel már nem ijedtem meg a magasabb árú konferenciáktól sem, mert tudtam, hogy ha alkalmazok 1-2 dolgot az ott tanultakból, az bizony kamatostól térül meg.
Igen, végig kell gondolni minden lépést, olyan nincs, hogy 100%-ra tudja az ember a siker titkát, de azért hitre és bátorságra is szükség van. Az elején tényleg sokat kell tanulni, a tanulás folyamatára végig kell. Már csak azért is, hogy ha az ember meg tudott ütni egy szintet, érdemes tartani. Ezért állandóan tenni kell.
Míves Mézes
[Reply]
Szia Ági!
Az utóbbi bejegyzéseid, olyanok mintha belelátnál a fejembe és választ adnál kérdéseimre és próbálod elhessegetni kétségeimet. Nagyon egy húron pendülünk
Szerintem azért is gondoljuk sokan azt, hogy előbb tanuljunk aztán vállalkozzunk, mert sok marketing guru anyaga úgy kezdődik “tanulj mások hibáiból, Te ne kövesd el ugyanazt a hibát”. Na ez csak úgy megy ha “mindent” megtanulunk (legalábbis próbálkozunk), különben hamar belesétálunk a csapdába.Szerintem nem lehet megúszni hiba nélkül bármennyit is tanulunk. Sokan nem bírják a kezdeti kudarcot megemészteni és emiatt hamar feladják.
A sikere kulcsa azonban valóban a KITARTÁS!
Minden kinek kívánok kitartást, magamat is belevéve
[Reply]
Szia Ági!
Beatrixhez hasonlóan én is folyamatosan azt érzem, hogy olvasol a gondolataimban és csodálatos módon néhány napon belül mindig megjelenik a blogon egy bejegyzés azzal a témával kapcsolatban, amin épp rágódok.:)
)
Én kb. 1 éve foglalkozok online marketinggel és kb. fél éve teszem ezt saját cég keretein belül.
A céget egy volt férfi kollégámmal kezdtük, aki azóta már alvállalkozómmá avanzsált. Ő úgy gondolta, hogy 1 hónap alatt Mo-on tud egy új cég B2B szektorban – meglévő ügyfélkör nélkül – annyi jövedelmet realizálni, hogy jól és biztosan eltartson 2 embert. (Ha valaki tud ilyet, szóljon!
Én nem adtam fel: rengeteget dolgozok, minden nap tanulok valami újat, amit lehet, visszaforgatok a vállalkozásba, saját magam képzésébe (info termékek, konferenciák, online marketing posztgraduális képzés).
Milliomos még nem lett belőlem (ez a következő év projektje:)), de nem rosszabbak az anyagi körülményeim, mint amikor alkalmazottként dolgoztam. Ami megfizethetetlen, hogy az ember a saját főnöke: még ha sokat dolgozik is, maga osztja be az idejét
Jó munkát és sok sikert mindenkinek!
[Reply]
Vannak olyan dolgok, amiket meg lehet és meg is kell tanulni, mielőtt belevágsz, hiszen ez a blog is erról szól, de egy picit minden vállalkozás más, már csak azért is, mert meg akarod előzni a többieket, ezért bizony menet közben kell sok mindent kitalálni, megtanulni, megtapasztalni, kitesztelni hogy hogyan legyél még eredményesebb. Ha csak álmodozol, hogy majd megcsinálod, az nem elég. Ha már jegyzetelsz is hozzá és terveket is szövögetsz, az már haladás. De, ha már megvan az első blogbejegyzésed, akkor úgyis hajtani fog valami tovább. Valakihez szólsz, egy bejegyzés nem elég, többet akarsz adni neki, meg is akarod tartani… A reakciókat figyelve pedig tanulsz és korrigálsz.
De valami ilyesmi, nem?
Bár még nekem sincs vállalkozásom!
[Reply]
Hm… a tökéletesség soha nem lehetséges. Csak a tökéletességre törekvő. A tökéletességre mindig érdemes törekedni, de meg kell hagyni azt a bizonyos százalékot a “teremtőnek”. Amikor már te a lehetőségek szerint mindent megtettél, akkor bátran abba lehet hagyni a görcsölést. Én idestova tizensok éve szervezek rendezvényprogramokat. Mindig nevetek a friss hús srácokon, akik az esemény kezdetekor ezres fordulatszámon pörögnek. A rendezvényt nem ott helyben kell megszervezni, hanem előtte. A rendezvény akkor tökéletes, ha magától lemegy, s a szervező azért van ott, hogy az éppen időlegesen kibillenni látszó fogaskerekeket helyreigazítsa. Ez egyáltalán nem lehetetlenség, csak meg kell érni erre a szintre. Meg kell tudni bízni az összes alvállalkozóban, a megrendelővel megfelelő viszonyt kell kialakítani, stb. Volt arra is példa, hogy az alvállalkozók látták, hogy úszni fog az esemény, ügyetlen volt a szervező. három másodpercen belül kéz a kézben, zárt láncban megoldották a helyzetet, hiszen összeszokott banda volt. Tehát jó alvállalkozókkal még a béna szervezőnek is lehet jó rendezvénye. Ezt a példa kedvéért mondtam csak, bárki saját területére adaptálhatja. A rutin kialakuk, de a tanulópénzeket folyamatosan fizetjük, nem csak tanfolyami formában.
[Reply]
Nekem kettő dolog adta meg a kezdőlökést,/mondhatnám fenékberúgást amitől egészen a számítógép előtti székbe repültem
/, amikor belekezdtem az internetes munkába.
1.Az egyik Vida Ági és G.Dávid közös riportja volt, amiben Dávid kérdezett és Ági a világ legtermészetesebb módján bemutatta akkor már 1 éve működő vállalkozását és kismamablog.hu oldalát. Olyan egyszerűnek tűnt az egész, hogy azt mondtam magamban ezt én is megtudom csinálni /na persze Ági aktivitása azért messze áll tőlem/.
2. Anthony Robbins: Határtalan siker című könyve. Nagyon hosszú 390 oldalas, tartalmas könyv, amiben eljuttatott egy olyan szintre, amikor már elég volt annyi, hogy a könyv fele környékén azt írja: Kezd el MOST megvalósítani álmaid. A lényeg a MOST-on van, és tegyél mindennap valamit álmaid megvalósítása érdekében.
Nos! Én akkor abban a szent minutumban hozzáláttam elindítottam egy ingyenes weboldalt: terhesseg.blogspot.com címen. Majd befizettem Ágiék Rizsanélkül című 1 éves tanfolyamára.
Minden áldott nap foglalkoztam oldalammal, majd 8 hónapra rá indítottam a fizetős tárhelyes, saját domain-es oldalam: teherbeeses.hu. Közben pedig folyamatosan tanultam a tanfolyam anyagát 1 éven keresztül. Mindezt munka mellett!
Egyébként ha nem munka mellett csinálom, ennél sokkal gyorsabban haladtam volna. Már most van havi fix bevételem, és most fejeztem be új könyvemet, ami 1-2 héten belül kapható lesz. Ja, és már a Google-tól is kaptam csekket Írországból, a Google hirdetések-re.:)
Bocs, hogy hosszú voltam,ezzel csak azt akartam mondani, hogy én is úgy kezdtem, hogy alig-alig tudtam valamit az egész online vállalkozósdiról. Csak bele kell vágni, aztán minden jön magától, és szép sorban az ember tanul saját hibáiból és javítgatja azokat. Közben pedig pénzt keresel!
Fel a fejjel! Sok sikert Mindenkinek!
[Reply]
Ja, és a legfontosabb! Az én tapasztalatom, hogy sosem lesz teljesen tökéletes a weboldalad, sosem lesz 100%-ig tökéletes a terméked, mindig tudnék rajta mit javítani. De közben minden fejlődik, változik és muszály lépést tartani. Amikor van egy kis pihis időszak, akkor lehet szépítgetni, javítgatni ami az idő teltével esetleg elavul…
[Reply]
Renáta, gratulálok
[Reply]
Köszönöm szépen!
[Reply]
Ez tökéletesen igaz. Itt az önképzéssel egy időben kell a gyakorlatban is cselekedni.
[Reply]
Kedves Ági!
Köszönöm szépen a sok biztatást és a pozitív kisugárzást,ami szerintem mindenkinek nagyon sokat segít. A pozitív kisugárzás
mellett valóban nélkülözhetetlen az önképzés is,ami nagyon jó befektetés és akinek anyagilag megoldható,többszörösen visszakapja
a befektetett értéket. A saját vállalkozás is egy csodálatos dolog,nem szabad félni a nehézségektől,mert igazából nem nehézségek vannak az életünkben,hanem megoldandó feladatok.
Egy évvel ezelőtt ismerkedtem meg egy magyar céggel,magyar tulajdonosokkal,akik már nagyon sok jó dolgot megtanítottak,amiért nagyon hálás vagyok.
A NEM-ek tesznek minket NEMES emberré,a NEM-ekből lesznek az IGEN-
ek,a számok törvénye,a vonzás törvénye stb. Mindig írjuk le a céljainkat,a negatív gondolatainkat alakítsuk át pozitívakká.
Igyekszem ezekben a dolgokban másoknak is segíteni.
Napsütéses szép napot kívánunk,Krisztián és Krisztina.
[Reply]
Kedves Ági!
Rosszul esett az egyik mailod után, hogy nem mosolygós napot kívánva búcsúztál el. Már megszoktam és valóban elmosolyodtam, jól indítottad a napomat. Hihetetlen, hogy minden személyes kapcsolat nélkül az üzeneteid tartalmával “fel tudod dobni” az olvasót.
Nem olvastam el az összes fórumom írt bejegyzést, azonban egyet ki merek jelenteni, -ha nem értesz egyet vele cáfold meg-. Ha az ember nem tudja konkrétan mit akar és mit NEM akar csinálni úgy fogjon bele saját további pénzkereső útjának kialakításában, hogy van mögöttes háttere. Ugyanis minden elhibázott döntésből le lehet vonni ugyan következtetéseket, de ezek csak akkor visznek előre, ha azt a bizonyos tevékenységet nem kényszerből kezdi el. Tehát van ideje. Nekem majd 5 évem ment rá hogy nem tudtam mire vagyok alkalmas, vagy képes. Most tudom. 30 éves munkaviszonnyal a hátam mögött, az utóbbi 1 évben gondolkodtam el, mihez is fogjak, miután az álláshírdetők még egy NEM-el sem tiszteletek meg. Rá kellett jöjjek, a magam erejéből kell lépnem, magamnak kell kialakítanom egy esetleges vállalkozást, úgy, hogy én vagyok a munkáltató és én vállalom a felelősséget is. Lehet, hogy ez a megoldás lesz életem sokadik rossz döntése, de TUDOM mit akarok és majdhogy tűzön-vízen keresztül szeretném megvalósítani.
Szép, mosolygós napot kíván neked és a kedves olvasóknak,
Mariann
[Reply]
Kedves Ági!
Egy kedves tanárom mondogatta mindig: “Ha valamit csinálunk, azt vagy csináljuk tökéletesen, vagy neki se álljunk.”
Évekig követtem ezt a felfogást, aztán egyszer csak azt vettem észre, a gyorsabbak mindent elvittek előlem, még akkor is, ha néha hibáztak.
Amikor elkezdtem a honlapom csinálgatni, pl. napokat töltöttem azzal, milyen betűtípus hogy néz ki stb. Aztán egyszer csak azt vettem észre, eltelt 3 hónap, és még semmit sem haladtam. Muszáj volt ezen változtatnom. Egy hétvége alatt meglett a honlap.
Utána hetekig ültem felette, kinek mutassam meg? Féltem, mi lesz a vélemény róla.
Most úgy döntöttem, mindenkinek megmutatom
Köszönöm neked, hogy bátorságot adtál ehhez!
Eszter
[Reply]
Vida Ági Reply:
február 18th, 2011 at 12:13
Szuper
Gratulálok!
[Reply]
Tóth Erika Reply:
május 4th, 2011 at 14:36
Kedves Eszter!
Tetszik az oldalad, bátorságod, én is hasonlóban gondolkodom, gondolkodtam …
További jó alkotást, kitartást kívánok Neked
[Reply]
Kedves Ági!
Kaptam egy nagyon szép levelet az egyik ismerősömtől. Egy holland anyuka képei vannak benne, aki az alvó babája köré mindenféle mesevilágot kreált és megörökítette. Gyönyörűek a képek és egyből eszembe jutott a blogod (meg a másik kismamás blogod) – gondoltam elküldhetném neked. Milyen e-mailcímre küldhetem? A szilvis-ügyfélszolgálatosra mehet?
[Reply]
Én is belevágtam a 100 százalék nélkül, de emiatt sokszor úgy érzem, hogy az a sikertelenségem oka, hogy nem elég profi a hírlevelem, nem elég jó ez meg az, és ezzel elpuskázom a lehetőségeimet, mert próbálkozom, és talán emiatt már unalmas vagyok. Nehéz kitalálni újat, pedig már annyi mindent kitaláltam. Lehet, hogy ezért nyitja meg csak 50 százalék a hírleveleimet?
[Reply]
Vida Agi Reply:
június 9th, 2011 at 09:18
Ezt csak te érzed így, az olvasóid kívülről mindig másként látnak, mint te saját magadat. Az 50%-os megnyitási arány nagyon jó
[Reply]
Hernyósuli Reply:
június 9th, 2011 at 12:43
Na ez biztató
Köszi
[Reply]
Kedves Ági!
Én eléggé hiszek a sorsban, már tudok a tevékenységedről egy ideje, de nem értem meg rá, most néhány hete láttalak a Duna TVben, majd ugyan az nap egy kedves ismerősöm és ÉFT terapeutám is ajánlott téged.
Az volt a házim, hogy nézzek a honlapodon valamit, ami nem online asszisztencia, valami más addig is, amig legyőzöm gátlásaimat, mert azok jócskán vannak. Hát bevallom nem leltem mást, de azért sok hasznos dolgot tanulok tőled is!
És amiért ezt most leírom: mert én egy Női Vállalkozói tanfolyamon kezdtem ezzel a dolgoggal foglalkozni (Bár Ausztráliában sok mindent tanultam már turizmus szakon) ott kaptam kedvet a vállalkozásra (ahova amúgy egy karriertanácsadó küldött).
2010. májusban kezdtem, elolvastam a Vállalkozás Mítosza című “Bibliát” és egy börzén találtam meg az ÉN Márka könyvet is, ezek is rengeteget segítettek.
Van üzleti tervem, készítettem konkurencia vizsgálatot és piackutatást bár nem 100 fős mintával a gyerekeim nyári szünetet alatt, ezt amúgy iszonyúan élveztem. Elkészült a honlapom. A google viszont túl drága nekem! Dolgoztam másfél hónapot a szomszédban,merthogy neki oda mertem adni a reklámomat-szórólapot. És jött a hideghívás, nem mertem, egyen túl vagyok már ez nagy mérföldkő, csakhogy épp költözés előtt vagyunk, és ismét nyári szünet van leálltam.
Nagyon elgondolkodtatott a blogolás, csak az a kérdésem, hogy egy onlien asszisztens hogy tud blogolni, hiszen nem tudok hosszasan sokszór írni erről, nem úgy mint mondjuk egy szoptatós oldal pl (remélem nem sértettem meg senkit…).
Örülök, hogy rádtaláltam végül!
(Elnézést a hosszáért)
Eszter
[Reply]
Vida Ági Reply:
június 13th, 2011 at 18:27
Ha nem tudsz hirdetni, akkor a blogolás mindenképpen jó, mert látogatókat hozhat. Nem arról kell írni, mit csinálsz, hanem arról, ami a célcsoportodat érdekli.
[Reply]
Szabóné Katona Eszter Reply:
június 15th, 2011 at 14:18
Nagyon szépen köszönöm! Meg fogom próbálni!
[Reply]
TÖKÉLETESEN egyetértek!
Az én szakterületemen is igaz, hogy a tökéletesség elvárása magunktól ahhoz vezet, hogy félni kezdünk, nem csinálunk semmit inkább, nehogy az eredmény kifogásolható legyen.
Persze cél, hogy egyre jobbak és jobbak legyünk, de ha rögtön a tökéleteset várjuk el magunktól, akkor nem vesszük figyelembe azt, hogy van egy érési folyamat.
“Gyakorlat teszi a mestert.”
[Reply]
Nekem önmagammal kell küzdenem minden egyes alkalommal, amikor valami nem tökéleteset hozok nyilvánosság elé, de rajtam is segített a sokszori fenékberúgás. Rájöttem, hogy csak így működik. Menetközben könnyebb is folyamatosan alakítani a dolgokon, mert segítenek a visszajelzések.
Köszönöm!
[Reply]