Konverziónövelés hete #2 Megnyitásbarát hírlevelek

Tegnap arról beszéltem, hogyan szerezz még több hírlevél-olvasót, ma arról lesz szó, mit tegyél, hogy a megkapott hírleveleidet el is olvassák. Hiszen, attól, hogy valaki feliratkozott a hírleveledre még egyáltalán nem biztos, hogy szeretné is olvasni, vagy hogy a rengeteg más e-mail és hírlevél között a tiédet is meg fogja nyitni. Mit lehet tenni, hogy többen olvassák a leveleidet?

a célközönség tágra nyílt szemekkel figyel?98-ban, ha internetezni támadt kedvem, még az ajtót is magamra zártam, nehogy valaki megzavarjon ebben a jó szórakozásban. Ma már főzök, mosok, gyereket nevelek közben és természetesen a gépemen egyszerre nem egy ablak van csak nyitva, hanem egyszerre 5-6 oldalt nézegetek, Skype-olok, ránézek a Twitterre, a Facebookra. És ezzel nem vagyok egyedül. Az olvasóim ugyanezt teszik, tévedés lenne tehát azt hinnem, hogy a hírlevelemre feliratkozók tágra nyílt szemekkel várják, milyen okos dolgokról írtam nekik aznap.

A célközönséged egy része jó eséllyel éppen beszélget, telefonál, eszik, más oldalakat nézeget, tévézik és számos más dologra figyel, miközben megkapja a hírleveledet és minél rutinosabb hírlevél-olvasó, annál nagyobb az esélye, hogy teljesen átsiklik felette, meg sem nyitja, esetleg rutinból törli (érdekesek az emberek: nem iratkoznak le a sorozatról, „hátha még szükség lesz rá”, viszont törölgetik a leveleket, a másik csoport, aki külön mappába gyűjti a leveleket, csoportosítja és osztályozza őket, „jó lesz még valamire” alapon, de a mappák tartalmát majd csak fél év múlva futja át, amikor éppen ráér) De mit lehet tenni, hogy a te leveleidnek legalább egy része „megmeneküljön” a krónikus hírlevél-el-nem-olvasók elől?

hírlevél megnyitási arány

Az alapok

1. Sok minden már a feliratkozásnál eldől

Nem mindegy, hogy azért iratkozik fel valaki a hírleveledre, mert egy e-bookot kap ajándékba, vagy azért, mert egy e-mail tanfolyamot ígértél neki. Az előbbi csoport egy része köszöni szépen, nem szeretne további információkat kapni (saját mérés: a feliratkozók 1,3%-a azonnal le is iratkozik, miután megkapta a könyvet), az utóbbi csoport a hírlevelek miatt iratkozik fel, ezért az első leveleket mindenképpen meg fogja nyitni és ha tetszik neki, akkor a továbbiakat is.
Ez nem azt jelenti, hogy ne adj e-bookot ajándékba, hanem azt, hogy ha e-bookot (vagy más letölthető holmit adsz), akkor mindenképpen írd le a feliratkozóknak azt is, hogy leveleket fognak tőled kapni további hasznos információkkal (nálam önmagában ez a leírás 0,6%-ra csökkentette az azonnali leiratkozók arányát).

2. Változatos és meglepő

Nagyon sok múlik az első leveleken, amiket küldesz: igyekezz minden levélbe valamilyen újítást vinni, legyenek változatosak és néha meghökkentőek. Az első néhány levél, amit egy új olvasó kap, a kapcsolatotok alapja, ekkor dönti el, hogy a tőled kapott levelek a „hasznos és gyorsan elolvasom”, a „még elmegy”, vagy a „inkább meg se nyitom” kategóriába kerülnek-e.

Szóval találj ki mindig valami meglepőt:

    – Játssz a formával: néha a teljes blogbejegyzést küldd ki, néha csak egy rövid figyelemfelkeltő írást, aminek a végén el lehet olvasni a teljes blogbejegyzést
    – Legyen változatos a tartalom: videók, viccek, idézetek, hanganyagok, képek, sztorik – csak néhány elem, amikkel a tartalmat gazdagabbá teheted és ami miatt érdemes megnézni az e-mailjeidet.

Hozzá kell szoktatnod az olvasóidat, hogy érdemes a leveleidet elolvasni, mert jókat küldesz (ugyanígy sajnos hozzá lehet szoktatni őket ahhoz is, hogy „ha ő küld levelet, akkor az egyáltalán nem fontos”)

3. Ne csak érdekes, de hasznos is legyen!

Minden levélben, minden új tartalomban, amit ajánlasz, legyen valamilyen azonnal bevethető hasznos tipp, egy apró megoldás, trükk, amit fel tudnak használni, meg tudnak valósítani, ami választ ad egy olyan kérdésre, amire már rég keresték a választ, ezzel tovább növeled a leveid értékét.

4. Nem mindegy, ki a feladó

Az emberek előbb nyitják meg azokat a leveleket, amiket magánszemélyektől kapnak, ebből következik tehát, hogy ha a hírleveled feladója az XY Kft. vagy a Domainnév.hu, akkor azt érdemes gyorsan átírni és egy személynevet megadni helyette (ez lehet a te neved, vagy egy munkatársad neve, aki a leveleket írja a cégnél)

5. Nem mindegy a levél formátuma

Az emberek többsége ma már olyan levelezőprogramot vagy szolgáltatót használ, ahol látja a levelek első mondatát és az előnézetét is, ezért el tudja dönteni, hogy szeretné-e megnyitni a levelet vagy sem.

A tapasztalat azt mutatja, többen nyitják meg a fejléc nélküli, csak minimális HTML formázást tartalmazó leveleket és szívesebben nyitják meg azokat, amikben nincsenek képek, mint amikben kép is van. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lehetne egy kicsit formázott a leveled, de mindenképpen kerüld a fejlécben a képeket (ha szép színes formázott fejlécet szeretnél, akkor CSS formázást alkalmazz).

Amikor nagyon fontos számodra jó hírlevél-megnyitási arány (pl. kampányoknál), akkor küldj inkább minimális HTML kódot tartalmazó és nem formázott színes fejléces leveleket, amikor pedig éppen nem értékesítesz, akkor mehet a szokásos dizájnnal a levél.

6. És persze a tárgysor…

Utoljára hagytam azt a tényezőt, amire a legtöbben gondolnak, mint a fő tényezőt annak érdekében, hogy megnyissák a leveleidet. A fenti 5 pont az alap, de egy jó tárgysor akár meg is duplázhatja a hírlevelek megnyitási arányát! Néhány hete tesztelgettem a különféle tárgysorokat és sikerült elérni, hogy ugyanazt a levelet valóban duplaannyi ember nyissa meg, csak a tárgysornak köszönhetően. Milyen is a jó tárgysor? Erre nincs „recept”. Az biztos, hogy érdemes meghökkentőnek, természetesnek (mintha egy haverod küldte volna) és a kíváncsiságra alapozottnak lenni.

Néhány példa, ami nálam az elmúlt 3 évben kiemelkedően jó eredményt produkált:
Ági, te teljesen hülye vagy?
Szeretnél lottóötöst nyerni?
Ezt elrontottuk
Búcsúlevél
hoppá

A fenti checklistát érdemes mindig átnézned, amikor hírlevelet készülsz kiküldeni, leellenőrizheted benne, megnyitásbarát-e a hírleveled.

És, ha már megnyitották a hírleveledet, érdemes azt is elérned, hogy kattintsanak a benne található linkekre, vagy megtegyék azt, amire kéred őket – hogyan? Erről a holnapi konverziótuning bejegyzésben lesz majd szó.

twitter facebook logoÉrdekel a folytatás? Kövesd a Konverziónövelő hét eseményeit Twitteren vagy Facebookon!

12 Comments

  • Noémi

    2010. május 17. hétfő

    Kedves Ági!

    Nagyon jó ötleteket adtál, fel is jegyeztem őket gyorsan. Nálam még az úgynevezett negatív szavak is beváltak, sajnos erre nagyon harapnak az emberek, mint például: Rossz hírem van. Talán ez hozta nekem a legnagyobb megnyitási arányt a két év működésünk óta.

    Köszönöm Ági a jó kis hírlevelekt: Noémi

  • Jakab Emese

    2010. május 12. szerda

    Szia Ági!

    Köszönöm a választ! Ismét megnyugodtam egy kicsit, hogy az átlagba tartozom 🙂
    Persze azért mindig szeretnék javítani!
    Javaslatodra kipróbáltam, hogy ugyanazt a levelet kétféle tárgy mezővel küldtem el 2 csoportnak, és bár számítottam rá, hogy melyik lesz a sikeresebb, de az eredmény annál is meglepőbb volt, az egyikre több, mint kétszer annyian kattintottak, mint a másikra.
    Nem gondoltam, hogy ennyit számít a jól megfogalmazott tárgysor!

    Köszönöm a sok hasznos tanácsot!

  • Frei Anita

    2010. május 11. kedd

    Kedves Ági,
    Igen, értem, és ebben igazad is van – köszönöm!
    Anita

  • Vida Agi

    2010. május 11. kedd

    Anita, a legtöbb nagy levelezőszoftverben alapból le van tiltva a képek megjelenítése (plusz még pl. a Gmailben is), ráadásul pont az Outlook Express, amit a legtöbben használnak, nem csak annyit ír ki, hogy akarod-e letölteni a képeket, hanem azt, hogy az e-mail veszélyes lehet, ezért az emberek többsége nem állítja be, hogy szeretné látni a képeket a tőled érkező hírlevelekben (nálam van, akinél beállítottam, mégis minden levelet úgy kapok meg tőle, hogy „Ez becsapós e-mail lehet”.
    Emellett a képek miatt megnő a levél mérete is, ami a korlátozott méretű mailboxoknál megnehezítheti a levél fogadását (pl. freemail, citromail)

    Lehet használni képeket, de csak kiegészítő szerepet kapjanak (pl.illusztráció), mert a felhasználók egy része nem fogja látni őket.

    Az tényleg jó ötlet, hogy figyelemfelkeltőnek használj 1-1 képet, nálam is vannak képek azért a levélben, de sosem akkor, amikor kampánylevelet küldök és minden megnyitás számít.

  • Frei Anita

    2010. május 11. kedd

    Kedves Ági,
    Nagyon érdekes volt a cikk, egy dolog van, amit nem értek. Honnan lehet tudni, hogy az emberek szívesebben nyitják meg a képek nélküli mail-eket? és vajon miért? Pont azt gondolnám, hogy a kép „vezeti a szemet”, így a hírlevél érdekesebb, ha van képi anyag is. Talán csak átfutja az olvasó a mail-t, és alig fog fel belőle valamit, már-már törölné is, de a kép megfogja a szemét, és talán időzik még egy másodpercet, sőt, talán kattint is (a bejegyzésre)
    Pont azért gondolnám ezt, amit írtál: hogy több dolog van megnyitva, talán épp a munkahelyén van, nincs ideje végigolvasni minden betűt, ezért kell valami figyelemfelkeltő. Ami lehet pl. a kép is.
    Mi a véleményed?
    Köszönöm és üdv:
    Anita

  • Tina

    2010. május 11. kedd

    Köszönöm szépen, kipróbálom!

  • Vida Agi

    2010. május 11. kedd

    Tina, ezt úgy kell, hogy feltöltöd a könyvedet a tárhelyedre, majd a Google Docs űrlapod beállításaiban megkeresed azt a részt, ahol a köszönőoldal szövegét lehet megadni és ide beteszed a könyv letöltési linkjét. Így amikor valaki feliratkozik, a köszönőoldalról le tudja tölteni a könyvet. Másik lehetőség: Miután valaki feliratkozott, az első levélben kiküldöd neki a könyv letöltési linkjét.

  • Vida Agi

    2010. május 11. kedd

    Emese, a 20-40% közötti megnyitási arány az átlagos, de ehhez tudni kell, hogy a hírlevélszoftverek statisztikája ezügyben nem pontos, mert csak akkor mér, ha engedélyezve van a képek megjelenítése, valamint sokan csak előnézetben olvassák a leveleket, őket sem méri. Az a tapasztalatom, hogy a statisztikában általában 10-15% körüli eredményeket látok és a valóságban ennek 3-4x-ese a levélből érkező látogatók aránya, tehát jóval többen olvassák a leveleket, mint amit a statisztika mutat.

  • Tina

    2010. május 11. kedd

    Köszi, ez is hasznos volt!:-)

    Egy technikai kérdés (elnézést, hogy csak részben vág ide): ha az ingyenes e-bookomat szeretném feltenni a weboldalamra és úgy, hogy csak akkor tudják letölteni, ha megadtak adatokat (név, emil) is, az hogyan kell? (Ami Neked van például a fejlécben, arra gondolok.) Van valamilyen spec. tool hozzá vagy a google docs-ban is meg tudom ezt csinálni? (most ott/onnan van a hírlevél-feliratkozó formulárom)

    Előre is köszi!

  • Jakab Emese

    2010. május 11. kedd

    Szia Ági!

    Tetszett a cikked. Arra tudsz esetleg számot mondani, hogy mi az, ami átlagos megnyitási arány, és mi az, ami már jónak számít?
    Persze tudom, hogy mindig a nagyobb jobb, de nekem például hasznos volt, hogy az előző bejegyzésedben írtad, hogy a 10-20% körüli konverzió már jónak számít. Az én feliratkozó panelemnél ez egyelőre 7%, tehát még van mit javítanom, de legalább tudom, hogy mennyi lehet a reális elvárás.

    Köszönöm a cikkeket, eddig sok hasznos segítséget kaptam Tőled!

  • Szilvia

    2010. május 11. kedd

    Szia Ági!

    Éppen a napokban gondolkodtam azon, hogy fel kellene „turbóznom” a hírleveleim megjelenését, hogy dizájnosabb legyen. Már kezdetem is pánikrolni, mert csak most tanulgatom a HTLM formázás rejtelmeit. Most a bejegyzésedet olvasva megnyugodtam, hogy nem kell azt a annyira túlzásba vinni, ahogy én én azt elsőre gondoltam. Ezek szerint itt is igaz, „a kevesebb, néha több” elv.
    Köszönöm :-))

  • Nágel Zsuzsi

    2010. május 11. kedd

    Köszi Ági, azt hiszem, néhány ,,trükkel” élni fogunk mi is.
    (mi azt találtuk ki, hogy a hírlevélre feliratkozottak között minden hónapban kisorsolunk valami ajándékot, és nem csak az újak között, hanem mindenki, aki fel van iratkozva, bekerül hónapról hónapra a kalapba)