1253853_rooster_-_galo

4 ötlet, ha nem mersz blogot írni





Az írás néha nehezedre eshet, főként, ha még csak mostanában kezdted: nem tudod, miről lehetne még írni, nem találod elég érdekesnek az írásaidat, lebeszéled magad az írásról, nincs kedved hozzá. Most néhány ötletet adok a kezdetekhez.

1. Tanulni, tanulni, tanulni

Sokkal érdekesebben és változatosabban fogsz írni, ha tanulsz. De ne csak a szakmát tanuld folyton. Keress magadnak hobbit, sportolj, nézz filmeket, legyél a gyermekeiddel (tőlük rengeteget lehet tanulni), szervezz programokat a családnak, próbálj ki néha új recepteket, rendezd át a lakást (egyik legnépszerűbb cikkemet vendégbloggerként épp egy nagytakarítás kapcsán írtam)! Blogot írni nem csak a munkaidőre korlátozódik: ez életforma 🙂

“De hát mi érdekes történik velem?” – kérdezhetnéd. Rengeteg minden! A világ legérdekesebb dolgai ugyanis nem azok, amiről a híradó szól, nem ez foglalkoztatja az embereket, hanem az egyszerű, hétköznapi dolgok és az azokból levont következtetések. Szóval írjál csak nyugodtan arról, mit láttál a játszótéren, a közértben, az óvodában, a szomszédban, a buszon – és mindenki nagyon érdekesnek fogja találni, mert magára ismer majd 🙂

2. Nincsenek szabályok

A blog nem formális műfaj, nincsenek kötöttségek. Írhatsz akár verseket is a blogodba, betehetsz bejegyzés gyanánt 5 jellemző fotót egy adott témáról, lehetsz rövid, hosszú, ahogy tetszik. Egy szakmai blognak sem kell tudományos értekezésre hasonlítani, ne úgy írj, mintha a szakmai döntőbíróság előtt kéne felszólalnod, ahol minden szavadat árgus szemek lesik, mikor köthetnek bele. Írj úgy, mintha egy barátnődhöz beszélnél, lazán, klisék és kötöttségek nélkül és és akkor nem véthetsz nagyot.

3. Sztorizz!

A legegyszerűbb dolog történeteket írni a blogodba. Erről tavaly egy hosszabb tanulmányt is írtam, ezért most nem mondom megint el, milyen sztorikat lehet írni, csak egy újabb ötletet adok. Lehet akár meseformát is használni: “Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy királylány…” és már kezdődhet is a mese. Sőt: átdolgozhatsz meséket a saját szakmádra is, pl. a Kiskakas gyémánt félkrajcárja szinte bármilyen szakmára átértelmezhető:

pl. Orvosi blogban – a Kiskakas kapirgált a szemétdombon és talált egy gyémánt félkrajcárt – csak egy probléma volt: hogy nem mosott utána kezet 🙂

Divat blogban – A Kiskakas levette a körömcipőjét, körülnézett nem látják-e mások, felvette a gumicsizmát, a kesztyűt és a maszkot és felmászott a szemétdombra kapirgálni. Megérte bevállalnia ezt a kalandot, mert ahogy ott kapirgált, talált egy Gyémánt kártyát, amivel alaposan bevásárolt Armaninál 🙂

4. Egyszerűsítsd le!

Gyakran megesik, hogy eszedbe jut egy probléma, amiről még nem írtál, és kismillió ötlet, hogyan is lehetne megírni. A végén már zsong a fejed és nem tudod melyik lenne a jó ötlet. Ilyenkor a következőt teheted:

    1. Írd fel magadnak, mit szeretnél elmondani, az alap üzenetét a blogbejegyzésednek!
    2. Keress hozzá egy történetet vagy tipikus helyzeteket, személyeket, akikkel jól ábrázolható (esetleg egy mesét, dalt vagy mondókát, ami pont erről szól)!
    3. Keress egy jó képet, ami kifejezi (ingyen használható képekért körülnézhetsz az SXC, a Pixmac vagy a Dreamstime oldalán)

    VAGY: Keress egy videót a Youtube-on, ami pont kifejezi az adott gondolatot!
    Ha illusztrálod a bejegyzésedet, sokkal értékesebb és kifejezőbb lesz, mintha csak írsz, mint én ebben a bejegyzésben.

    Be is fejezem 🙂





35 Comments

  • Bogi

    Reply Reply 2015. december 12. szombat

    Szeretném megkérdezni hogy melyik oldalon készítette a blogot??-eltudja küldeni az URL címet?!
    Köszönöm
    Bogi

  • Andrea

    Reply Reply 2015. augusztus 11. kedd

    Szia Ági!
    Nem mai ez a blog bejegyzés, de én ma találtam meg.
    Tudom a blog milyen fontos, de érdemes-e blogolni olyan területen, ahol nem visszatérőek a megrendelők? Ott hogyan használhatnám ki a blog előnyeit? A fent megadott honlapról van szó.
    köszi
    Andi

    • Vida Agi

      Reply Reply 2015. augusztus 13. csütörtök

      Abszolút érdemes, pl. azért, mert a vevőidnek lehet egy csomó kifogása megrendelés előtt, amit a blogbejegyzésekkel megválaszolhatsz.

  • Pete Natália

    Reply Reply 2013. július 26. péntek

    Sziasztok

    Én egy 12 éves láy. vagyok,a kérdésem. hogy legyen népszerű a blogom?
    Előre is kösszönöm a választ.

  • Zoli

    Reply Reply 2010. december 04. szombat

    Sziasztok, Zoli vagyok!

    A blogolástól kicsit eltérően, videókkal kapcsolatban lenne kérdésem a Facebook oldalra videófeltevéssel vagy Youtube videók készítésével kapcsolatosan:

    Amiatt is gondolkodom ezen, mivel az RTL Klubon néztem egy riportot tegnapelőtt, ahol egy fiatal, talán 15 éves srác, azzal lett sztár, híresség, hogy furcsán mimikázott, nagyon vicces feje volt, tátogott zenékre, ezt több 10 millióan nézték meg, és már egy zenész / 50 Cent / is hülyéskedett vele, csatlakozott hozzá.

    Még valami eszembejutott:

    Miskolcon tudok egy nagyon jól asztaliteniszezős kislányról, aki még csak 11 éves, kicsi, de nagyon gyorsan, szépen játszik, úgy támad, mint egy felnőtt férfi.

    Igaz, nem olyan világszínvonalú tehetség, de a korcsoportjában nagyon jó, igaz, nyesésben hibázgat vagy ha falsch labdákat kap, de támadni nagyon jól tud, nagyon látványos ez a része és egy kívülálló néző számára ez a szép, élvezhető.

    Ezenkívül egy vicces hangú és gesztusú fiú is jár hozzánk asztaliteniszezni, aki kinézetre kicsit hasonlít az említett tátogós híres sráchoz.

    Érdemes lehetne róluk videót készíteni szerintetek és feltenni Facebook-ra, Youtube-ra? Van esély elérni több milliós vagy tízmilliós nézettséget , ha tényleg jó?

    Hogyan lehetne megcsinálni, hogy minél többen nézzék meg?

    Ahogy tapasztaltam, néhány százezres kattintással vannak fent asztalitenisz videók, a legjobbak néhány milliósak is, de a 11 éves lány nagyon látványosan asztaliteniszezik, emiatt érdekesebb lehet a többi hasonló videóhoz képest, illetve a másik srác pedig tényleg vicces.

    Az a baj, hogy nekem nincs kamerám vagy fényképezőgépem Miskolcon, egy ismerősnek pedig csak régebbit tudna adni, amellyel rosszabb minőségűeket lehetne csak készíteni.

    Érdemes erre időt fordítani, látnátok benne lehetőséget, ti mit javasoltok?

    Köszönöm a választ, üdvözlettel: Zoli

    • Vida Agi

      Reply Reply 2010. december 06. hétfő

      Zoli, önmagában ennek akkor van értelme, ha valamire fel szeretnéd használni a nagy nézettséget. Például, ha ping-pong tanfolyamokat tartasz vagy van egy sporttal foglalkozó portálod és oda akarod terelni a sok látogatót, aki megnézi a videót.

  • Hajni

    Reply Reply 2010. november 24. szerda

    Nagyon tetszik a bejegyzés, köszönöm Ági!

    Én mindig úgy járok, hogy megszületik a fejemben egy tök jó bejegyzés, aztán mire odaérek hogy leírjam, már a felét elfelejtettem és a végeredmény annyira nem is tetszik. Főleg a kishitűség lehet az oka. Annyira izgulok írás közben, hogy nem sikerül annyira jól. Szeretnék olyasmikről írni amivel valóban segítek, de aztán amikor leírtam akkor úgy érzem hogy amit leírtam, már mindenki tudja.
    Nem adom fel, körmölök/kopácsolok tovább aztán előbb-utóbb csak belejövök majd. Addig is várom a szombati első Tunning előadásodat.
    Sok szépet és jót kívánok!

    Hajni

  • Manianyu

    Reply Reply 2010. november 18. csütörtök

    Szerintem a legfontosabb jól átgondolni az indulásnál, hogy miről szólna a blog, hiszen ha nem vagyunk szakértők egy témában, és nincs meg bennünk a kitartás, akkor gyorsan vége szakadhat a blogíró pályafutásnak.
    Szakértelem nélkül rengeteg tanulást és utána járást igényel az írás, kitartás nélkül pedig gyorsan elhal a lendület, főleg az elején, amíg nincsenek pozitív visszajelzések.
    A megfelelő témaválasztás a siker kulcsa, hiszen az “utcáról” is fel lehet szedni a bejegyzést, ha megtaláltad, hogy miről írnál szívesen.
    Én az első blogomnak (családi fészek) nagy vehemenciával kezdtem neki, aztán rájöttem, hogy véges számomra a téma, hiszen nem vagyok szakértője, nagyon személyessé meg nem szeretném tenni.
    A második blogot (ajándék ötletek) azért indítottam, mert rájöttem, hogy ez a téma jobban érdekli az embereket, és nekem is a bejegyzésekhez nem kell akkora háttérmunkát végeznem, mivel korábban szervezőként dolgoztam, van indulási alapom.
    A lényeg, hogy nem kell megijedni az írástól, ha meg nem úgy alakul ahogy szeretnéd, vagy időközben más témában is kipróbálnád magad, bármikor válthatsz…

  • Zsófia

    Reply Reply 2010. november 18. csütörtök

    Én másfél évvel ezelőtt kezdtem blogírásba, és kezdetben nagyon megszenvedtem vele. Pénzügyi blogot vezetek, és pont a válság kellős közepén kezdtem el, amikor az emberek előtt azt a szót, hogy pénz, ki se lehetett ejteni.
    A másik nagy problémám pedig az volt, hogy sokáig külföldön éltem, ezáltal renget alkalommal használok szenvedő szerkezetet.
    Államvizsgán megkérdezték tőlem, hogy mi az anyanyelvem???
    De nem lehetetlen, ha az ember elkezdi, akkor előbb- utóbb belejön, még az is aki fogalmazásbeli, vagy nyelvtani hibákkal küzd.
    Én mindenkit csak buzdítani tudok, hogy vezessen blogot, mert egy jó dolog!!!

  • Jakab Gyöngyi

    Reply Reply 2010. november 16. kedd

    Én is mindig “bírom” a blogod, Ági!
    Tényleg milyen sokfélék vagyunk, egyikünk szüli nagy nehézségek árán a blogot, és fél, hogy jajj, mi lesz…
    A másik örömmel és szárnyalva, kreatívan. Mi ez, ha nem önbzizalomhiány? Mindannyiunknak van sztorija, nap, mint nap…csak félünk, félhetünk leírni, megfelelünk-e másoknak, mit szólnak mások, elég jó-e, amit én írok?
    Én biztatnálak Perényi Szilvi, szerintem tök jó, amit írsz, igen ezt láttad a metrón, és mi Nők úgy megmondanánk a másiknak, hogy figyelj! lehetne ezt jobban, szebben is csinálni… de ehhez van-e jogunk? és akkor már moralizálsz is…van jogod, azt gondolom, kihangosítani a gondoltaidat…és mint ahogy Ági írta már többször, legfeljebb vitát indítasz, érdeklődést keltesz, megosztod az olvasóidat, hogy igen, legszívesebben megmondanád, úgy véled, hogy azzal segíthetsz…ugyanakkor meg érdemes azzal is számolni, hogy “kéretlen” segítésnek mi a következménye…:(hm?
    Szóval bátorság és bízás önmagadban!
    Talán egymást segíthetnénk azzal, hogy néha (valahogyan) adunk pozitív visszajelzést a másiknak! Jól jön(ne) néha egy kis megerősítés.Hm?
    Nekem jól esik, hogy kapok ilyeneket, pedig én is már több mint egy éve blogolok és most indult az első kampányom. És a tavalyi, karácsonyi Ágis infós termék készítése, még nem veszítette el a szavatosságát, az idő múlásával is szuper anyag, nálam most érett be!…:)
    Köszönöm!

    • Angela

      Reply Reply 2010. november 16. kedd

      Nagyon jó az oldalad!

  • Lilla

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    Most szülök egy bejegyzést… Örültem az ingyenes fotós linkeknek, és keresgélek bennük. De elakadtam a stock… fotóknál. Én itt nem találok ingyenest, csak royalty-free-t, ami szerintem azt jelenti, nem copyrightos. Vagy csak nem találom meg?

    • Lilla

      Reply Reply 2010. november 15. hétfő

      az sxc.hu-ra gondolotam, most látom, kettő is stock-kal kezdődik. bocsi…

      • Vida Agi

        Reply Reply 2010. november 16. kedd

        Az SXC-nél egyértelműek a feltételek, a képek többségére az általános feltételek vonatkoznak, azaz ingyen felhasználható, de bizonyos feltételekkel (nem lehet továbbárusítani, logóban felhasználni stb.) http://www.sxc.hu/help/7_2

        • Valentina

          Reply Reply 2010. november 18. csütörtök

          Sziasztok!
          A képekkel kapcsolatban lenne kérdésem:
          ingyenes blogba be lehet tenni bármilyen képet? vagy elvileg oda is csak ingyeneseket?

          És a Youtube-os videókkal mi a helyzet? Az “embed” kódot betehetem blogba, és fizetős anyagba is?

          Köszönöm előre is ha valaki tud válaszolni!

  • Angela

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    Negyedik éve írok blogot, és mondhatom, nincs olyan, hogy nincs miről írni. Furcsállottam is, mikor azt olvastam, “…ha nem mersz blogot írni”. A legjobb szórakozás szerintem. Rendszerezi a gondolataid, megörökíti a mindennapokat, barátságokat szül. Mostanra a privát oldalam kissé hanyagolódik, mert rátaláltam egy új témára, de most is csak azt mondhatom, ha valami érdekel (márpedig azért kezdesz blogot, weboldalt, bármit, mert érdekel), akkor nincs megállás. És maximálisan egyet értek Ágival abban, hogy ez fejleszthető. Olvasás, és írás. Az évek alatt annyit változott a stílusom, hogy nekem is furcsa. Egy idő után az ember már mindenben témát lát, és könnyedén meg is írja. Szóval blogolni jó. Nekem mondjuk kellett 4 év, hogy akarjak ebből hasznot is csinálni.

  • Urbánné Zsuzsi

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    Köszönöm a tanácsokat és pont ezért szeretem a blogjaidat, mert azt mutatod mit és hogy lehet írni.

  • Petrényi Szilvia

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    Ági, köszönöm az írásod, tényleg hasznos! Én kozmetika-szépség-egészség területén tevékenykedem, egy stúdiót vezetek (azaz nem webáruházam van, hanem szolgáltatok).

    Ami számomra nehézséget okoz, hogy a tevékenységeim mind a szépségiparhoz kötnek, és ez eléggé behatárol. Kérdés…: Ha azokról a témákról írok, amik “nap-mint-nap” megtörténnek, foglalkoztatnak, elgondolkodtatnak, de ezek nem kötődnek szorosan a kozmetikumokhoz, vagy kezelésekhez, mi fog kedvet csinálni ahhoz, hogy eljöjjenek a vendégek a stúdióba?… (Persze, lehet blog-olni a bőrhibákról és a krémekről, de őszinte leszek, én ezt nagyon alapos -értsd: kutatói szintű- ismeretek nélkül inkább elkerülném. Így is nagyon sokan beszélnek össze-vissza a net-en, ha írok valamit, akkor annak legyen valóságalapja.) — Szóval, ami foglalkoztat: hogy tudok úgy blog-ot írni kozmetikusként, hogy abban nem feltétlenül a kozmetikumok, kezelések vannak, de mégis “értékesítek”?

    Arról mégse írhatok, hogy “képzeljétek, ma a metrón láttam egy lányt, tiszta piros volt és hámlott az arca, nahát tudja ez a lány, hogy ha ilyen meg olyan krémet rákenne, akkor szebb is lehetne?” Vagy igen?…

    • Vida Agi

      Reply Reply 2010. november 16. kedd

      Ha mindennapi esetekről, elégedett ügyfelekről, ismerősökről írsz, akkor azért fognak elmenni hozzád, mert szimpatikus leszel és ismernek. Nem kell doktori disszertációt írni a blogba, elég mindig csak adni néhány azonnal alkalmazható ötletet és “hű, erre nem is gondoltam, mennyire igaza van”-élményt.

    • Heni

      Reply Reply 2010. november 19. péntek

      Én szoktam a neten kozmetikust és fodrászt keresni, ami számomra érték volt:
      – ha megismertem az embert is, nem csak a szalont és a kezeléseket (fontos, hogy jól érezzem magam vele)
      – ha voltak jó csomagok – mert ritkán járok, de akkor full generál legyen
      – és mindig pozitívum, ha van tartalom, konkrétum is, jótanácsok – mint itt Áginál. Szerintem írhatnál a mindennapi szépségápolásról, szerinted melyik krém jó – nem jó, stb, ezekről olyan nehéz hiteles infót találni.

  • Detti

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    Sziasztok!

    Talán egy hónappal ezelőtt a kiskakas kapirgált a szemétdombon, mivel megszűnt a munkahelye miközben babáját nevelgette. Egyszer csak talált egy gyémátkrajcárt a Gazdagmami oldal képébe rejtőzve!
    Annyira megtetszett neki, miközben nézegette a krajcárt, hogy olyan fényes lett, mint a tükör. Meg is látta magát benne, majd néhány napon belül a tettek mezejére lépett, és csinált egy blogot az édesanyjával együtt. Beiratkozott Vida Ági tanfolyamára, hogy megtanulja, hogyan lehet még több krajcárt találni, fényesíteni…

    Köszi, hogy vagy Ági! Működik amit a tanfolyamon tanultam, és tanulok, egyre többen látják a gyémátom ragyogását, főleg amióta videót is készítettem!

    Detti

  • gitta

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    Teljesen igazad van Ági, hogy bármiről lehet írni, és hogy ez egy életforma.
    Engem múlt pénteken meglopott egy ál-elműs nő, de én fanatikus, vagy grafomán vagy nemtudommi, azonnal tanulságos bejegyzést fabrikáltam a sztoriból…
    Néha elgondolkodom rajta, hogy ez normális-e 🙂

  • Faragóné Keserű Judit

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    Sziasztok!
    Kiskakas nincs a blogomban, gyémánt annál inkább, csak még csiszolatlan. 🙂
    Szerintem az a lényeg, hogy szabadon írj! Amit szeretnél, amit gondolsz, amit érzel, ami Téged érdekel.
    Ne úgy, hogy jaj mások mit fognak szólni hozzá. (Persze jók a (pozitív) visszajelzések a blogban).

    Én is nagyon szeretem alkalmazni, hogy minden blogbejegyzéshez rakok egy (vagy több) odaillő képet. Nekem mostanában inkább a rendszerességre kell odafigyelnem, de dolgozom rajta! 🙂

  • szabi

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    tetcik ablog szabi

  • ksmónika

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    Köszönöm, hogy megosztod velem, velünk a gondolataidat, ötleteidet.
    Én február óta írom a blogomat (zabtej.blogspot.com), a Te példád, tanfolyamod hatására. Nagyon élvezem.
    Nagyon igaz az, hogy a blog írás egy életforma.
    Köszönöm, hogy általad kinyílt egy új kapu, ami nagy örömet okoz nekem.

    • Vida Agi

      Reply Reply 2010. november 15. hétfő

      Örülök, hogy tudok neked is segíteni 🙂

    • Lilla

      Reply Reply 2010. november 15. hétfő

      kicsit nézelődtem, klassz!

    • Tóth Erika

      Reply Reply 2011. április 13. szerda

      Én is nézelődtem, kedvet is kaptam az egyik recepthez 🙂

  • Himer Csilla

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    @Ági, ugye tudod, hogy megfagyott az ereimben a vér, amikor olvastam a blogértesítő hírleveled címét, hogy mit keres a kiskakas a blogodban???

    Mert hogy az enyémben ott van… Nálunk a kiskakas egyszemélyben a megmondó-baromfi, a kisördög-hajcsár, és a minőségbiztosítós… Szóval tipikus kabalaállat. 🙂

    Ezek után megkérdezted, hogy mit keres a blogomban… Komolyan szellemet láttam a képernyőn!

    • Vida Agi

      Reply Reply 2010. november 15. hétfő

      Gondolatolvasó is vagyok 😀 Múúúúkodj! 🙂

      • Himer Csilla

        Reply Reply 2010. november 15. hétfő

        Na, most hajlott el hídba a kiskakas alatt a kerítés… 🙂 🙂 🙂

  • Murányi Gabriella

    Reply Reply 2010. november 15. hétfő

    “Írj úgy, mintha egy barátnődhöz beszélnél, lazán, klisék és kötöttségek nélkül és és akkor nem véthetsz nagyot.” Amikor nem tudom kihez, kinek írok, egyszerűen a gondolataim leblokkolnak. Nem találom a szavakat, a helyes kifejezéseket. Vannak ötleteim és terveim, de pont ennél a résznél el is akadok. „Majd máskor …” Van egy tervem, amit már ez miatt 10 éve halogatok. Amikor a barátnőmnek írok, akkor meg alig bírom visszafogni a gondolataimat és az ötleteimet. Pár perc alatt oldalakat írok. Talán azért is, mert tudom, hogy szereti olvasni a történeteimet. Kedves Ági! Hogyan tudnék úgy szólni egy idegenhez, mint a barátnőmhöz szólnék? A gondolataimat hogyan programozzam át, hogy ez sikerüljön?

    • Vida Agi

      Reply Reply 2010. november 15. hétfő

      Nagyon jót kérdeztél 🙂 Ne úgy gondolj rá, mint egy idegenre, hanem úgy, mint egy ismerősödre, vagy barátodra. Ne az járjon a fejedben “most egy idegenhez írok, mit fog szólni hozzá”. Ha nem tudod, kik az olvasóid, ki a célcsoportod, akkor ez az első feladat, hogy le tudd írni a célcsoportodat úgy, mintha egy személy lenne, utána pedig elgondolkodhatsz azon, az ismerőseid közül ki pont ilyen, és gondolj rá, amikor írsz. Ha az írásnál zavar az, hogy tudod, sok ember olvashatja és mit szólnak majd hozzá és ezért nem tudsz lazán írni, akkor próbáld meg néhányszor felvenni a mondandódat diktafonnal (vagy telefonnal), mintha telefonon mesélnél az adott témáról, ez segít oldani a gátlásaidat. De akár azt is megteheted, hogy amit elmondtál a hangfelvételen, azt gépeled le.

Leave A Response

* Denotes Required Field